Lesz ebből spárga, aszondom.

Na, kiderült: 35 fokban nem lehet futni. Nem tudok.
Erő és kedv lett volna, a kutymorgó is készen állt, neki is indultunk - aztán 10 méter után már szúrt az oldalam, görcsölt mindenem. Megálltam, lélegezgettem, lazítottam, megint nekiindultam - és megint nyilallt az oldalam.
Hagytam hát, gondolván: majd este.

Lightos nap volt ez gyakorlás szempontjából, konkrét kungfu ma nem is volt. Mire annyira "lehűlt" a levegő, hogy elkezdhettem volna pl. rúgásokat gyakorolni, vagy formázni, már 10 óra volt.

Ennyi:
1 perc lengyel a zsákon
40 kitörésből kitörésbe ugrás
20 bicska
...szorozva hárommal.

Aztán brutálnyújtás következett, ma tényleg eltöltöttem 20 percet (összesen) a különböző pozíciókban. Nem volt kellemes, de ma éreztem először: meglesz az a spárga 2 hét múlva.
Felpakolgattam a lábamat erre-arra, aztán gátülés, ülve lábhoz hajolás, stb. Utána jött a móka: le francia spárgába, laptopon film bekapcs - és relax kb. 3 percig. Aztán másik láb elöl, és ugyanez. Ha a bal lábam van elől, akkor teljesen korrekt a spárgám, koppanásig leér.
Aztán a desszert: angolspárga. Terpeszülés, olyan szélesen, amennyire csak tudom, onnan még nyitva, és még, és még. Amikor már azt érzem, "ezt nem tudom így tartani még egy másodpercig sem", akkor jó, ott kicsit még szélesebbre, és ekkor nyomom be az időzítőt. Fogcsikorgatós. 3 perc, aztán kicsit leráztam, felálltam, majd egy alacsony asztalra támaszkodva csúsztattam szét a lábaimat. Ez még nehezebb, mert ugye rajta van a súlyom, de ugyanakkor így kevésbé is lehet figyelni arra, hogy helyesen álljon a csípőm, ne dőljek előre, ne toljam ki hátra a fenekem. Eeeeeeh. 3 perc ebben is, aztán vissza ülésbe, és még pár perc "sima" terpeszben.

Utána meg küszködés, hogy fel tudjak állni.

Nyújtás után megcsináltam ama 120 láblendítést, egészen más érzés volt így: eleinte alig tudtam emelni a lábaimat. Tehát mintha a nyújtástól nem lazább lettem volna, hanem... ööö... nem tudom.
Megvilágosodás: brutálnyújtás után nem kapásból dinamikus mozgásba kezdek, hanem előtte jól lelazítom a megkínzott lábakat. Lerázom, átmasszírozom, stb.

A futás este sem ment, még mindig dögmeleg volt, ráadásul kegyetlenül be van gyulladva a torkom, alig tudok nyelni, annyira fáj. Hurrá.
Tekintve, hogy lassan 3 hónapja köhögök is (változó intenzitással), azt hiszem, hétfőn elmegyek orvoshoz. Tököm teli ezzel: viszonylag ritkán betegszem meg, de akkor végtelenségig húzódik. Ok, nem is teszek túl sokat ellene, ezt beismerem, de egy sima megfázásnak azért magától is illene elmúlnia pár nap, legrosszabb esetben pár hét alatt.
 Nagyon ideje lenne megint venni vitamint (ez nálam általában Scitec, pl. Mega Daily One), bár amikor a köhögés kezdődött, még szedtem... Sebaj, placebonak is jó, talán.
(persze végigmentem már az összes atombiztos népi gyógymódon: csalántea, gyömbértea, pálinka, fokhagyma, méz, fokhagymás méz, mézes citrom, citromfű, hárs, izzadás, szegfűolaj....büszkén állíthatom: nálam semmi hatásuk nincs.)