Apróságok

• Adtam egy új, magyar nevet a Da Hong Quannek, ami kifejezi mindazt, amit jelenleg érzek ezzel a formagyakorlattal kapcsolatban, de ezt sajnos nem oszthatom meg itt a nagy nyilvánossággal, mert akkor soha az életben nem lenne belőlem kungfu tanár. Ha valakit érdekel, írjon és kérdezzen meg.

• Van ez az oldal: http://www.bodyrock.tv/
  
  Érdemes látogatni, szétnézni a videók között, mert jó kis gyakorlatokra lehet bukkanni, saját testsúllyal, sok izometrikus gyakorlat, sok kombinált jóság.
  Pl. ebben a videóban a második gyakorlat nagyon tetszik, kungfuhoz pont jóféle, főleg, hogy az egyensúlyra is gyúr. 
  (Nekem mondjuk mindig legalább 2x meg kell néznem a videókat, mert elsőre végigröhögöm őket: ez a már az elején izzadós-nyögős-zihálós-fújtatós stílus, meg a triplára szilikonozott, felnyomott mellek ugrálása mindig kiüt. Esélyesnek tartom, hogy a rajongók nagy része csak ezek miatt nézi a videókat, de ha az ember túljut azon, hogy nyüszítve fetreng a nevetéstől, tényleg egészen jó ötleteket kaphat.)

• Szép elhatározás volt, hogy minden nap legkésőbb 11-kor lefekszem aludni, de ha 11-re érek haza....
• A fegyveres (bot, szablya) edzést jelenleg a Gellért-hegyen oldom meg magamnak, de nagyon jó lenne valami közelebbi helyet találni, mert így sok idő elmegy azzal, hogy odacaplassak, visszacaplassak. Bemelegítésnek jó a hegymászás persze, de 24 órából áll egy nap, és rengeteg mindent kellene még gyakorolnom a fegyveres dolgokon kívül. Itt a környéken több olyan ház van, ami belső kertet, vagyis teret zár közre, ezekben gondolkodom. Az, hogy a házakban lakó nénik-bácsik-stb. nézzék tévé helyett a gyakorlásom , nem túl motiváló, de majd meglátjuk, mennyire tudom ignorálni őket.
• Elég rossz passzban vagyok az utóbbi napokban, hetekben, ki tudja, a feng shui, a maja naptár, vagy az az oka, hogy huzamosabb ideje nagyon feszített volt a tempó, nagy volt a hajtás mindenhol (edzés, az egyetemmel kapcsolatos dolgok, alapítványi képzés és munka, pénzkeresés...). Érzem, hogy fogy az erőm, egyre többször vagyok lehangolt, szomorú a nap végére. 
  Most veszettül kell(ene) a pozitív visszajelzés, apró megerősítések, dicséretek. 
  Ezeket nem dobálják ugye, szóval valahogy nekem magamnak kell megtalálnom őket, különben összedől a kártyavár. Nagy esély van rá, hogy feltúrom majd az emlékeimet, és jól előszedek mindenféle egónövelő, pozitív dolgot, aztán leírom ide. Én szóltam...
  (kiírhatnám post-itekre is a lakás különböző pontjain, de még én sem olvasom ki az írásom)