2012. november 28., szerda

Fúúúd

Májusi bejegyzésrészlet, talán a második posztomban:
"Kaja. 
Na igen.
Ma: reggel tejeskávé és a kutyasétáltatásból hazafelé jövet szerzett pékalkotás (virslis-sajtos... levél? táska? mi volt ez?)
Fél 6-kor nagy adag kínai: zöldséges tészta és szezámmagos csirke."


Ehhez képest ma volt például 2 kornspitz (mostanság nem csúszik a zabkása), paprika, fehérjeturmix, füge, barna rizs, sült hal (soksoksok), párolt zöldség, hatalmas adag babcsírasaláta. 
Nyugi, volt azért csoki és kávé is. 

Érezhető a fejlődés ezen a téren is, azt hiszem:) 
Ha még az alvással is tudnék mit kezdeni... 
Nagyon nehéz az én legálisan rendszertelen időbeosztásommal rendszert vinni az étkezésbe. Aki reggel 9-től délután 6-ig egy irodában dolgozik, annak egyszerűbb, de nekem nincs két egyforma napom... 
Ez a "sokszor keveset" elv beválik és jól működik, ha meg tudom oldani, hogy pl. mindig legyen nálam valami, pl. egy banán. A "sok fehérje, sok zöldség, kiiktatva a kenyeret, tésztát, krumplit", szintét jól működik, nagyon energikus vagyok, nincs kajakóma.

Effektíve sokkal többet eszek, mint régebben, mégis szebb, szálkásabb az alakom.
Egyrészt, mert akkor sokszor délután 5-6 óra körül ettem először, akkorra már farkaséhes voltam, és villámgyorsan magamba tömtem valamit, pl. hatalmas adag kínai kaját, vagy épp gyorséttermi cuccot. Ettől bekómáztam, meg mondjuk az ember gyomra is kitágul - nem is tudtam mozdulni evés után jó ideig.

Most, ha az egész nap elfogyasztott ételt nézzük, többet eszek - de egészen mást. 

De ez nem diéta és nem program, és egyszerűen azon  az alapon működik, hogy figyelek a testem jelzéseire, arra, hogy mit kívánok épp meg. A zabkása, a barna rizs, a csirkemell, hal, rengeteg zöldség és gyümölcs mellett teljesen természetes része a napjaimnak a fagyi, süti, vagy épp a pizza is. Nem csak ünnepnapokon - akkor, amikor megkívánom.

***

Amúgy egyelőre tartom a pihenős tervemet, bár ma azért elmentem lépcsőzni, meg hasaztam is kicsit, meg lábsúllyal lábat emelgettem-lengettem mindenféle irányba (kísérletezgetős fázis), de azért ez messze nem az az edzésmennyiség, amit az utóbbi időben toltam minden nap. Már ez a 2 nap pihenés is jó hatással volt: a lépcsőn könnyedén futottam fel, nem volt a szokásos "mélyfáradtság" érzés a combjaimban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése